Stressz tünetek, jelek, okok - Művészetterápia és megkönnyebbülés

Manapság a krónikus stressz szinte része a mindennapjainknak, rendkívül gyakori, de a testünk és az elménk magas árat fizet érte – olvashatjuk a Help Guide oldalán. Ha megtanuljuk felismerni a stressz tüneteit, könnyebb lesz megküzdenünk vele. Az alábbi bejegyzésben a stressz fogalmáról, a krónikus stressz tüneteiről, túlterheltségről és stresszorokról olvashattok, valamint hozok nektek egy otthon is elvégezhető művészetterápiás gyakorlatot, mellyel csökkenthetitek a feszültséget a mindennapok során.

Mi a stressz?

Korábban írtam már nektek stresszről, megküzdésről, de nézzünk rá röviden, mi is a stressz és mit lehet tudni róla? A stressz a test reakciója a fenyegetésre, fenyegetettségre, legyen ez valós vagy képzelt veszélyhelyzet. A testünkben ilyenkor automatikus készültségi állapot indul be, amit „harcolj vagy menekülj” reakciónak is nevezhetünk, ez a stressz-válasz.

A stressz-válasz felkészíti a szervezetünket, hogy éberebben, élénkebben tudjunk reagálni egy helyzetre – fókuszáltabbá válunk, energiával telítődünk, éberré válunk általa. Vészhelyzetben ez életmentő lehet, ennek segítségével tudjuk megvédeni magunkat vagy akár elkerülni egy balesetet, de ez a készültség segíthet átvészelni egy vizsgaidőszakot, amikor apróságok is el tudnák terelni a figyelmünket a tananyagról.

Ugyanakkor ha huzamosabb ideig vagyunk kitéve feszültségnek, kihívásoknak, erőnkön felüli teljesítésnek, anélkül, hogy érdemben ki tudnánk pihenni magunkat, a stressz krónikussá, építő hatása elenyészővé válik. Helyette egyre inkább előtérbe kerülnek azok a nehézségek, melyeket a folyamatos készültség okozhat, kihat a kapcsolatainkra, a munkánk minőségére, az alvásritmusunkra, a szervezetünkre, az életminőségükre.

Ha gyakran érzed magad kiborulva, elárasztva, érdemes lehet aktívan közbelépni, megvédeni magad a káros hatásoktól, jót tenni az idegrendszereddel és új egyensúlyt teremteni az életedben. A krónikus stressz hatásának következményei felismerhetőek – ha figyelsz magadra, sokat tehetsz a mentális és fizikai egészséged megőrzéséért.

A krónikus stressz hatásai

Az idegrendszerünk nem iszonyú ügyes abban, hogy szétválassza az érzelmi és a fizikai fenyegetettséget – nagyjából ugyanolyan reakciót vált ki belőlünk egy érzelmi vészhelyzet, mint egy fizikai – egy tigrissel való találkozás és egy számlabefizetés elmaradása, vagy egy baráttal történt veszekedés. Minél többször aktiválódik a vészcsengőnk, annál érzékenyebbé válik, így idővel és kitettséggel egyre hamarabb fog jelezni, egyre könnyebben kerülünk feszült, aktivált állapotba, és egyre nehezebb lesz elcsendesíteni is.

Ha te is gyakran kerülsz stesszteli helyzetbe – mint olyan sokan manapság a bizonytalanságok és váratlan életesemények következtében – a szervezeted egy folyamatos készenléti állapotba kerülhet. A krónikus stressz számtalan ponton kihat az egészségünkre: az immunrendszerre, az emésztésre, az alvásra, a vérnyomásra, a memóriára, stb. Sérülékennyé tesz mentális zavarokra, mint a depresszió, szorongás, és kihat a személyközi kapcsolatokra is.

Krónikus stressz okozta zavarok lehetnek többek között:

1. Depresszió, szorongás

2. Testi fájdalmak

3. Alvászavarok

4. Autoimmun betegségek

5. Emésztési zavarok

6. Bőrproblémák

7. Vérnyomás változás

8. Súlyingadozás

9. Reproduktív zavarok

10. Memóriazavarok

Túlterheltség jelei és tünetei

A stresszel kapcsolatban az egyik legnehezebb, hogy sokára vesszük észre a jeleket, hogy túltelítődtünk. Idővel ismerőssé, megszokottá válnak a tünetek, amik kihatnak az életünkre, a mindennapjainkra. Ezért lehet különösen fontos, hogy figyeljünk a szervezetünk jeleire, és tudatában legyünk, hogy ezeket a nehézségeket akár stressz is okozhatja.

Kognitív tünetek lehetnek:

• Memória problémák            

• Koncentrálási nehézség            

• Ítélőképesség gyengülése            

• Negatívumok túlértékelése            

• Szorongó vagy versengő gondolatok            

• Folyamatos aggodalom

Érzelmi tünetek lehetnek:

• Depresszió, lehangoltság

• Szorongás, izgatottság

• Ingerlékenység, indulatosság

• Magány, elszigetelődés

• Elárasztottság érzése

• Más mentális vagy érzelmi problémák

Fizikai tünetek lehetnek:           

• Fájdalmak            

• Hasmenés vagy székrekedés            

• Hányinger, szédülés            

• Mellkasi fájdalom            

• A nemi vágy elvesztése            

• Gyakori megfázás

Viselkedési tünetek lehetnek:

• Többet vagy kevesebbet enni a megszokottnál            

• Többet vagy kevesebbet aludni a megszokottnál            

• Elvonulás másoktól            

• A felelősségek elhanyagolása            

• Megnövekedett alkoholfogyasztás            

• Ideges szokások (pl. körömrágás, kézropogtatás)

Stresszorok

Azokat a helyzeteket és feszültségeket nevezzük stresszornak, melyek kiváltják belőlünk a stressz-választ. A stresszorok kapcsán sokszor olyan dolgokra asszociálunk, mint feszített munkatempó, szétzilált kapcsolatok, szerhasználat – de nem kell ilyen messzire mennünk, hogy stresszorokat találjunk az életünkben. Bármi okozhat stresszt, ami számodra fontos, jelentőségteli és elvárásokat társítasz hozzá – lehet ez például iskolaváltás, házasságkötés, gyermekvállalás, szakítás, munkahelyi konfliktusok, stb. A külső okok mellett belső, érzelmi okai is lehetnek a magas stressz-szintnek, ha túlzott aggodalmaskodás, irracionális rágódás áll fenn. A külső és belső körülmények mellett a nézőpontod, a hozzáállásod is hatással van a megélt stressz mértékére, vagyis igenis számít, milyen szemüveggel nézel rá az életed történéseire.

Gyakori külső stresszorok:

•  Jelentős élethelyzeti változások            

• Munkahelyi, iskolai konfliktusok            

• Kapcsolati nehézségek            

• Pénzügyi gondok            

• Túlvállalás            

• Gyermeknevelési problémák

Gyakori belső stresszorok:

•  Pesszimizmus            

• A bizonytalanság elfogadásának képtelensége            

• Merev gondolkodásmód, a rugalmasság hiánya            

• Túlzott önkritika            

• Irreális elvárások, perfekcionizmus            

• Mindent vagy semmit hozzáállás

Leggyakoribb stresszkeltő életesemények

• Házastárs halála            

• Válás            

• Börtönbüntetés            

• Közeli családtag halála            

• Sérülés vagy betegség            

• Házasság            

• Gyermek születése            

• Munkahely elvesztése            

• Nyugdíjba vonulás

Mi okoz számodra stresszt?

Olyan otthon is elvégezhető művészetterápiás gyakorlatot hozok most nektek, mellyel azt tudod feltérképezni, hogy mik azok az összetevők, amik a számodra stresszt okoznak.

Helyezkedj el kényelmesen, végy magad elé papírt és színest, legyen ez ceruza, tollak vagy kréták, rád van bízva. Adj magadnak időt, ez most nem házi feladat, ezt most magadért csinálod.

Rajzold le saját magad a kép közepére – lehetsz te most egy egyszerű kör, pálcikafigura, vagy bármi egyéb szimbólum is. Gondold át, milyen külső és belső stressz-források vannak jelenleg az életedben! Ezeket magad köré rajzolhatod, mintegy nyilakkal, nyílvesszőkkel érzékeltetve, hányféle „támadás” érkezik feléd, akár egyetlen nap leforgása alatt.

Ha jól esik, egy korábbi bejegyzést követve beazonosíthatod azt is, hogy ezek a feszültségek hol jelennek meg a testedben, hol érzed, hogy hatnak rád!

Írd a nyilak mellé az adott stresszort – ez a folyamat segítségedre lesz a beazonosításban. Ha elkezdesz figyelni rájuk, tudatosítani őket, azzal már megteszed az első lépést egy új egyensúly megtalálása felé.

Kíváncsian várom a tapasztalataitokat, megéléseiteket akár itt kommentben, akár a közösségi oldalon!

Derűs napokat,

Zsófi